2008. január 25., péntek

velkám tu lándön 1. déj

A vizsgák és ráadásvizsgák miatt sok minden bennem maradt. Dárga barátnők szervezetek búcsubulit, összepakoltam, és egy kis vizsga után elreppentem ebbe a hatalmas városba. Itt az első nap élménybeszámpolója, nem cenzuráztam.
Igazi angol sorház, ahol lakom, unokatesómnál, kis szobákkal, két emelettel, falatnyi kerttel. Szép az egész, nem lelakott. Jól sikerült a paricsirke, majdnem az összeset megették, pedig még sosem csináltam. Azért az otthoni finomabb... Olyan szép fotókat csináltam a big benről meg mindenféle utcaképeset, nézzétek a picasat meg.
Csoda hely egyébként! Nem lesz soha a szerelmem, mint Olaszo, de teljesen lenyűgöző! Hihhetetlen! Minden hatalmas, és az alapérzés, hogy minden végig van gondolva! Az utolsó kis semmi utcában is van nyomógomb az átkelőhöz, és MINDENHOVA kiírják h look left look right. Persze én mindig a másik irányba nézek be először, ha nem olvasom el a felfestést. Tényleg MINDEN ki van írva. Hallottam ezt, de nem hittem ennyire. 15 metróvonal, és teljesen átlátható h mi mikor merre megy, hol kell átszálni. Bár azért csak felszálltam egyszer a rossz irányba :) Az hogy beflangáltam a városba, és vissza 4,50 font volt, vagyis úgy cirka 2000 szép magyar forint. Meglátjuk hogy lesz ez.
Naéshát a big ben.. és a London Eye.. Akkora!! Fura valamit látni, ami eddig csak képeslapon létezett. Tényleg ott vannak a kávézók a sarkon fekete borítással és arany betűkkel, tényleg kis emeletes az átlag lakóház, és tényleg létezik a Westminster apátság (zárva volt) Hihetetlen imperialista világnézet! Ők voltak a világ urai! És ez érződik. Minden népnek van pár esemény, a történelmében, amiből merít. Általában meglepően kevés, ld a franciáknál a N. F. Forradalom és Napoleon oszt annyi. Az angoloknál: Napóleon leverése, és a második világháború alatti német támadás London ellen. Ezen kívül a királynő, a hithűbbek körében az anglikán egyház, és néhol VIII. fejező Henrik. Ezekre nagyjából bármi felfűzhető, a város nagyságától az emberek viselkedéséig. Mindenki rohan, és mosolytalan. Nem mondanám durcásnak, de nem vidám. Folyton megelőztek, lehet h csak mert csakúgy csavarogtam, de otthon én szoktam lehagyni a járókelőket. Nem is számítok itt magasnak. Mindenféle bőrszinűből akad magasabb, szép britt fiúkból is:)
A British Libraryban láttam a Magna Chartat! Emlékeztek rá? töri! És azt a sajtcetlit amire John Lenon lejegyezte a Help c számot, és eredeti Haydn kéziratú kottát. A hihhetetlen arab és indiai iratokról már nem is beszélek. Itt mindig van pénz, mindig munkaerő hiány van ezért mindenre van ember hogy megcsinálja. Több a feka mint a fehér, fura még a szájukbból a tökéletes angol kiejtés, amelyen EGYMÁSSAL beszélnek. Talán nem előítélet, csak én ahhoz vagyok szokva, hogy a kislány a villamoson megrángatja anyukája szoknyáját hogy milrt fekete a bácsi arca, amikor először lát ilyet 4 évesen.
Minden tele van Tescoval, és van express is belőle, és egy sor van benne és szólítják a következőt ha megürül egy kassza.

Mára ennyi, majd folytatom

2 megjegyzés:

Unknown írta...

Szia Katus!
Örülök, hogy megszületett az első életmorzsa LondonCityből! Várom a folytatást! Mikor kezdődik a munka?

puszil Livi

Rák Alexandra írta...

Köszi neked ezt a bejegyzést! :-) Kicsit újraélhettem 2007szeptemberét, amikor én jártam életemben először Londonban.:-) Akkor a város lüktetése ragadt magával, most a te írásod! :-)
Enjoy London and keep smiling! :-)