2008. november 24., hétfő

2008. november 16., vasárnap

szülinaaaapom!!

Ez a hét álomvilágban telt!
H - najó ez még normális
K - reggel dogaaaa, utána elindul az álomvasút.. este főnökbácsival közös szülinapünneplő libamájas vacsora az oktogonnál, utána MMMMMmm névnap ünneplés
Sz - az előző estétől mámorosan szaladgálás jobbrabalra, este Libavacsi finnni lánykák és MMmmm
Cs - az előző estétől megszédülve, megszeppenve esős hideg szülinap, karrierexpoval és sok kedves köszöntő üzikével. Este mamával nagyon menő kaja a Két szerecsenben éjszaka titokrandi
P - kicsit álmosan Papával jó beszélgetés és ebéd Szeráj, kávészünet, Terranova pulcsi :) este 7től Instant!!! sok kedves baráttal, Uncsitesókkal, életem legjobb ajándékával, egy saját wiki oldallal (jelen változata még szerkesztés alatt) tortával sállálá
Sz - az előző estének világában úszva, késői kelés után MmmMM családi ebéd, nagy ludazás, még én is kaptam egy Karafiáth Orsolya regényt!! Zűrös hangos család :) új takaró, 2 személyes
este bááááál, nagy készülődés, utána elzüllés, szétzüllés, hazamenés..
V - konkrét deliriumban úszva értünk a mához, nem hoztam össze semmi előremutatót. Holnap új hét sok munka új erő!!!

2008. szeptember 9., kedd

ősz lett csendben

Angliából már régebben hazajöttem, mint amennyit ott voltam. Az élet itthon mégse olyan szörnyű, volt gyönyörű nyár, lett szerelem, munka, felnövés. Piti problémák persze mindig (huzzunkmáelitthonrol) de az élet szép!!

Asszem írok egy itthonis-blogot, majd meglátom. Kevésbé naplósat. Veletek MIVAN????


2008. június 6., péntek

Merre jártam

Milyen jó az arcok könyve még erre is, be tudom linkelni a térképet a kedvenc városaimmal.
Beszámolót majd még folytatom, most vizsgaidőszak van, ez sokmindenre mentség :)


2008. május 18., vasárnap

Utolsó London-napok - visszatekintve

Hazaérteeem!!! Jó itthon. Még kialakulóban hogy hogyan is tovább, de a barátokkal nagyonjó! Közben megjártuk Európa délnyugati felét, nagyon sok szépet jót láttunk! Kalandos volt, köszönet a fiuknak mindenért, a szervezésért, és hogy összekapartak amikor néha szétszortam magam.. Nade mielőtt ennyire előreszaladnánk, lássuk hogy is volt az esős Anglia:
A barbecue party egész jól sikerült, bevásároltunk egy naaagy halom kaját töb mint 80 fontért vvv, de a vendégek visszadták szerencsére. Hazatoltuk egy tescos kocsiban. Kis városnézés, és délután haza. Eléggé izgultam mi lesz, a stressz kicsit fura énemet hozta elő, mikor leordítottam Oliékat hogy ne szövegelj, hámozd azt a krumplit! Aztán lassan összegyültek az emberek, főleg magyarok, a Brigi-féle társaságból 3an, két Attila és Viktor, Ádiék műszakis barátja is eljött, Zsolesz, Orsi és 3 lengyel az ő részéről. És Luke is később :))

Ami a legkomolyabb, hogy kedvenc munkahelyemről egy ember képviseltette magát, nem más mint a FŐNÖKÖM!! hozta két csemetéjét is, eléggé legyökerezett a lábam az ajtóban mikor megláttam őket. Nem maradtak túl sokáig, de feloldódott a hangulat, beszélgettünk mindenféléről hehhe még most is olyan vicces :) A csoportképen - még nincs itt mindenki- a kisfia nyuszit mutat, külön ajánlom figyelmetekbe az arcát amit vág hozzá :))




Következő nap Greenwich Docklands (Orsi kedvenc helye) Tower Bridge és - végeee- London Eye volt soros, sok sok igazi London-élet, park és város régi és új egymás mellett valami igazán utánozhatatlan és megmagyarázhatatlan harmóniában amitől úgy megszerettem ezt a várost. Csak az az örökös fránya rossz idő ne lenne! Bár ez tartja az embereket az íróasztal mellett a munkájuknál, és tartja azon a szinten az országot ahol van, azt hiszem.
Az utolsó pár nap pakolással és meglepően városnézéssel telt, esténként finom Guinnesst szopogatva lehetőleg valahol a Sohoban.

Utolsó nap estéjén Luke elhívott egy igazi angol házibuliba hogy mint utolsó találkozás. Utolsó vonattal robogtam kifelé egy olyan helyre ahol nincs semmilyen éjszakai közlekedés. Az állomáson csak black cab-ek álltak, hát gondoltam most rászánom a kétszeres árat, úgyse megyek messzire, hát nagybátran bemondtam a címet. Mindösszesen 8 fontból meg is úsztem és ültem végre igazi angol taxiban (bent is van CCTV..) mint kiderül a buli házibuli, sok addigra már egész fellazult 30on felüli angollal, akik még mindig 20nak képzelik magukat. Nagyon viccesen éreztem magam, ha épp nem akadt beszélgetőpartnerem álldigáltam valamelyik sarokban a magamnak készített mohitót szürcsölgetve és csak kacarásztam a helyzeten. Mindenki nyilván tolt valamit, a tükör hiányzott a fürdőszobábol, viccesen táncikáltak vagy kinn beszélgettek az erkélyen. Én voltam az egyetlen nemangol!! És messze a legfiatalabb! Nagyon kedvesen kérdezgettek és szóbaálltak velem, főleg a kissé illuminált fiuk.
Nem is lehetett volna jobb az utolsó este! Taxi haza 4 körül már nagyon elálmiztam, és egyből zuhany, pakolás vége, és irány a reptér!
Sok kaját ott kellett hagynom, Ádiék néztek mikor még a reptéren toltam be a BBQ partyról maradt utolso megégett sausage-t merthogy milyen kár lenne kidobni. Nem örültem hoggy ott kell hagyni az új barátokat, Orsit, a kicsi drága lila szobámat, de inkább koncentráltam az újra, az elöttünk álló utazásra, a majd itthon rám váró kihívásokra.
Folyt köv.

2008. április 30., szerda

holiday esőben

Oli és Ádi Hétfő este megérkezett! Előbb is jöttek, nagynehezen összeszedtem őket a Victoriánál, jót ettünk, ittunk angolos sölrt, kaptak külön háromszor akkora szobát mint az enyém, mert nincs most lakótársam, csak a plumber, de ő is ritkán. Másnap annyira be voltam sózva h már 8kor kivertem őket az ágyból, metünk várostnézni. Ma csak 2re értünk be. Töltök föl fotókat hamarosan!

Valahogy nem működnek a dolgok úgy ahogy szeretném, folyamatosan esik, alig látunk valamit egy nap, bénázok a közlekedéssel, nemtom. Most elmentek Sikágó musicalt nézni, Orsit is elvitték. Én hazajöttem (mintegy másfél óra alatt) h bevásároljak, ugyanis holnap

Kati búcsuztató BBQ party!!!
És be kellene vásárolnom kaját. Meghívtam minden itteni ismerőst aki itthon van (a legkedvesebbek elutaznak) és minden munkatársam.
A következőek a problémák:
1. alig küldtek visszajelzést, így fogalmam sincs hány emberre számítsak
2. nincs még grillező alkalmatosság..
3. valószínűleg esni fog
4. nem nyirtam le a füvet, mert esett és már sötétedett.

Eshetőségek:
a. 5en leszünk
b.20an és nemtom micsináljak velük
c.konyhaparty lesz belőle
d.nem illenek össze az emberek, ki érezze rosszul magát?
ezek kombinációban értendőek

eső és kajálás, erről szól a Londoni kiruccanás :)
vettem kétpár cipit ma, csinosak, nyáriak! És nagyon olcsók


Nyarat,tengert, barátnőket, munkát-kenyeret

2008. április 23., szerda

utsó munkás hét

Elkezdődött.. Ugye nemsokára mész?? Örülsz?! Dejó neked! Szomorú vagy? Visszajönnél? És hasonló kérdések-hozzáfűzések. Engem meg nyom a tavaszi fáradtság, ma este 7 óta a gép előtt ülök, és nyomkodom. A munkával együtt ez több mint 12 óra!! Mondjuk haladtam azért valamennyit a dolgaimban. Előző két éjszaka alig aludtam, így párszor leesik a fejem munka közben. Előfordul :) Nincs kedvem főzni, ez már a vég??? Barátnőkkel olykor hatalmas e-mail csaták folynak, mivel ezért (copy-paste) vagy azért (diplomaírás) mindenki sokat ül gép előtt, így bizonyos időközönként van hogy 5-10 percenként érkeznek a mindenki be-CC-zett leveleké a legkülönbözőbb sziporkákkal. Nem meglepően a fiúk körül folyik a legtöbb beszélgetés... Sokszor hangosan felnevetek munka közben mikor olvasom. Tervezgetem a dolog könyvvé formálását, egy fejezet lesz egy subject. A kedvenceim: Meghívó Dobrek Klára előadására - Rohadtul nem hívlak meg Titeket Dobrev Klára előadására, have a nice day, v hááááj greetingfrom japa. A legkülönbözőbb témában indul el a körmail, és kanyarog minden irányban azután, hála a gmail összecsomagoló funkciójának, könnyen követhető.
Kicsit nemtom mit kezdjek magammal, hiányzik a céltudatom, vajon mit "kéne" éreznem most? Még maradok azért. És még jövök talán. Ezek az üzik mindig erőt adnak, bár teljesen addict lettem, mindig nyitva a gmail úgy, hogy mutassa hány olvasatlan mailem van. Tudom, eddig is az voltam, de mostmár mégjobban.

Pár munkatárs hiányozni fog, egy röviden bemutatom őket, már rég igérem:
Főnökbácsi Paul, ő a legnyugodtabb főnök akit életembe láttam, talán egyszer emelte fel a hangját a telefonban, majd letette és ugyanolyan megsyokott módon folytatta. Mindent 100szor elmagyaráz ha kell, jólszervezettnek tűnik, nem kapkod, bár neki is vannak hatalmas papírcsomagok az asztalán, és sokszor hallottam már h "bocs de tényleg nem tudtam erre időt szakítani" elsőnek jön legtöbbször, de tuti utolsónak megy el minden nap, két kis gyereke van, a fiáról sokat mesél aki fociőrült. Ja és olyan mély a hangja (mint a legtöbb angolnak egyébként) hogy minden beleremeg körülötte. Őt nagyon szeretem, mint ahogy egy felettest lehet, hogy felnézek rá.
Aztán még Louise, a kedvencem a managerek közül, ő a rangidős, nagyon összeszedett, minden számlája rendben van, (neki a legnagyobb a halom az asztalán persze) néha rájön, és akkor villám sebességgel rohangál felalá az irodában két megtömött mappával és lehetőleg telefonnal a fülén, elég megdöbbentő, elsőre azt gondoltam biztos valami gyorsítót szed, de valószínűleg simán ilyen. Ő szeret engem a legjobban, mindig van pár jó szava a főnöknél rólam. Folyton sokat beszél és poénkodik, nagyon jól sórakozom rajta. Amúsz tipikus tojásfejú angol, kicsit molett, szintelen szemöldökű, fogyózik és persze szétkávézza-cigizi magát. Van egy kisfia akit csak little monkey-nak hív, általában a terhére van, de mivel kb véletlenül becsúszott gyerek (a csávóval nem tartja a kapcscolatot) ezért azért nevelgeti hasonló lendülettel. Szeretem az ilyen embereket, mert mellettük nem kell sokat beszélni.
Aztán Katerina a cseh munkatársam, aki titkárnője Mikenak és Magsnek, amúgy főleg arról beszél hogy mennyire fáradt, és mennyire sokat kell dolgoznia és mennyire szeretne még több pénzt keresni, szóval ismerős közép-EU érzés :) a fő programja az ebédszünetben a bankbajárás, h betegye a pénzt amit bárosként keresett, h aztán másnap kivegye. Amúgy jófej teljesen, vele dumcsizok a legtöbbet. Érdekes kemény az akcentusa. Szpredsit :)
A francok is hiányoznak nade ők már egy ideje hazamentek.

John
az albán fiú, aki itt él 10 éve és a mamájával is angolul beszél (mama a pénzügyes) az elején nagyon nyámnyilának tűnt, aztán megszólalt és kiderült h elég kemény gyerek, csak ha nem akar nem beszél. Jó a humora, bár az utóbbi időben vmiért hozzám nem szól. Most vizsgázik, már csak pénteken talizom vele.
A többi managerről csak emmlítés szinten:
Lisa - Ausztrál lány, még újonc, elég halkszavú, és azt a keveset is nehezen értem. Kis divis amúgy, általában a lakótársairól és a bulikról mesél - a többieknek.
Georgie - aki Georgia-ból jött.. Beletelt egy hétbe mire rájöttem hogy az Grúzia, amúgy a google map-en nincs rajta, vagyis csak a határa. Vagy ezt már írtam? :) Amúgy zártszájjal beszél, gyorsan, fura kappanhangon, és úgy néz ki mint egy olasz macsó szakállal, most született kisbabája. 13 évesen vette el az első grúz feleségét. Mostanában feltünően sokszor kér engem h csináljak eztvagyazt..
David - olasz származásu amerikai, általában nincs bent. Dobos egy zenekarban ami saját bevallása szerint is kritikán aluli. Neki nincs túl sok háza, nem olyan keményen nyomul a szakában mint a többiek. Mióta tudja az olasz mániámat néha beküld egy Grazia-t, de többet már nem beszél ő sem. Azt mondta küld majd a zenéiből, ami iránt feltünően érdeklődtem.
Mags - lengyel nő, afektálva beszél, nagon összevissza rendezetlen minden számlája, szuperszexinek gondolja magát pedig a dereka szélesebb mint a csípője és elég rosszul áll a répagatya rajta amit mindig hord. Kat neki is az asszisztense, és utálja, mert maga sem tudja h ki mit fizetett, mi hogy áll, és egáltalán, és így kicsit nehéz kikeverni belőle. Ő mondta ma hgy elege van a házátvitel procedurából amit én csinálok. Hát igen, ettől csak jobban összekavarodik.
Mike - új zélandi srác, erős akcentussal. Ő a legkeményebb kubikos Louise és Paul mellett, tavaly ő csinálta a legtöbb pénzt a cégnek. Magas, borostás, a szeme félig csukva, kb 2 t-shirt-et hord felváltva, mindig csodálkozom honnan van ereje, mert egyre fehérebb, mintha az utóbbi egy hétben nem aludt volna. Amúgy vicces fiú, Mags-szel nagy haverok, sokat pletykálnak. Sztem kétszer nem szólt hozzám azon kívül h "írd meg ezt a csekket"
A másik irodában a belső felujításokkal és a nagyprojektekkel foglalkoznak, velük nincs túl sok kapcsolat, csak max a titkárnővel Gita-val akit mindannyian meggyűlöltünk mikor szabira ment és átküldtek helyette (még a franciákkal egyesével) telefont felkapkodni, ami a legadrenalindúsabb napot okozta nekem. Amúgy ő látja el az irodát csokis kekszszel, úgyhogy talán mégis szeretem.

Nna ez már rég hiányzott, gratula annak aki végigolvasta.

2008. április 17., csütörtök

Hétköznaposdi - utazgatósdi

Ma este jól elszórakoztam a picasaval, nézzétek meg az új képeket!! Orsitól vannak :) Mancsi jóvolt, csak két nap azért rövid. Mire ráeszméltem hogy ott vagunk már últűnk hazafelé a buszon. Láttunk itt is szép dokkot, mer Imperial war múzeumot, és mangakiállítást :) vagyis inkább ismertetést.

Kocsmáztunk a lakótársakkal. Jaigen, Orsi unokatesójának a barátja látott minket vendégül, aminél jobb vendéglátást el sem tudok képzelni! Ezúton is köszönet!!! Szóval az ő lakótársaival elnéztünk a helyi clubba. Nagyon próbáltak az üvöltő zenében magyarázni, de sajnos az északi akcentus csendben sem az erősségem, hiába van itt az északi angol fiú.. De kitartóak voltak :) olyan szépek ezek a városok, ha sót a nap! és most sütött!

A vasárnapunk nagyrészt a Body Worlds múzeumban telt, egész hamar hozzászoktam a gondolathoz hogy ezek tényleg ééő emberek voltak. Nem nagyon védték őket, csak álltak a terem közepén, és megmozdultak ahogy a vendégek lépkedtek a hajópadlón.. Nagyon művészi ahogy az ember csontváza futás közben adja át a stafétát a saját izmaiból épült önmagának, vagy a másik akkorát ugrik, ,hogy szétrepülnek az izmai, és szétnyílik a hasa (még a kukija is), a gerince meg lenyílik a hátáról, csak pár példa.. elég erős benyomást kaptunk anatómiából.

Már mintha egy éve történt volna. Azóta csöndben telnek a hétköznapok, mindig elfoglalom magam este. A munka egyhangú, pedig egy ideje nem is adatokat pakolok, hanem Urang díjakról írom a nyilvántartást meg a csekkeket, és felszólítóleveleket a hátralékosoknak. Mostmár mindenki keményen dolgozik, énis! Nem is nagyon szünetelek (a franciákkal az volt a csúcspont), mert bent legalább meleg van.

Tegnap voltam kínaiban az angol fiúval, ami itt nagyon finom! Helyi kis étterem, f10-kor mi voltunk az egyetlen vendégek. Melegítős asztalkán tálaltak, és egy kis teáscsészényit lehetett egyszerre szedni. Olyan citromos csirkét ettem, amit hajdanán Amerikában! Utána évekig próbáltuk otthon leutánzni, de sosem sikerült igazán.

Holnaptól hatalmas vendégjárás lesz, igyekszem Orsi terheit megosztani. Tartok tőle hogy felgyorsul nagyon az utolsó idő :(
A munka miatt, már mennék, meg talán a hideg miatt. De amúgy (mivel ezek változhatnak) igazán semmi sem húz Magyarhonba. Aki hiányzik, az csak meglátogatna néhanap :) szeretnék ideköltözni még.

ezitt nagggyon LONDON!
Goldfrapp - Happiness
még vizes az utca

2008. április 10., csütörtök

Megint az jutott eszembe vajon magamnak írkálok-e :)
Ezen a héten itthon csücsültem eddig. - dolgozom otthonra megint, mostépp Spinoff Konfot szervezek nagy erőkkel, ami a jólmegszkott copypaste nagyrészt. A világ azért nem megy előre, mert általában egyszerűbb és gyorsabb a dolgokat a régi módszerrel csinálni mint tanulni valami újat, amire persze időt kell szánni de aztán sokkal hatékonyabbá tesz! Hát én is beleesem ebbe a mókuskerékbe olykor (képzavar? - kedvenz irodalomtanárom mondása: A sors keze betette a lábát)
Megyünk Orsival Manchesterbe a hétvégén! Dejó lesz! Fruci is csatlakozik vasárnapra.Megnézzük a kipreparált embereket, kicsit tartok tőle.

Furcsa a munkahelyi hangulat, mindenki olyan szenvedős lett. Az a csaj akinek a legrendezetlenebbek a számlái menni készül. Főnökbácsi 3 napig nincs, ezért kicsit lazább a munkarend. Már rég készülök egy rövid bemutatót írni a munkatársakról, bár úgyis a gyakornokok az érdekesebbek, vagy inkább mostmár gyűjtőnevén "hátsó fertáj" az irodában, avagy az újak. Ma újabb adhoc jellegű csapatépítő ebédszeünet szerveződött, ami egy igazi szaftos disznózabálda étterem meglátogatásával öltött testet. Otthagytam a félheti kajapénzem, de hatalmasat zabáltunk mindannyian, végre ÍZE volt az ételnek! Én házi specialitást, robbantott malacot kértem (pulled pork meal) kukoricával, és káposztasalival tálalták. Minden garantáltan lassan és puhára sütött. Volt csirké, burgeres és 3hústálas élvezkedő is a bandában.
Hűű nagyon sokat beszélek kajákról, kb a fő téma a blogban. Ez nyújt élvezetet, tehát erről írok :) ma megnyirtam a hajam, mennyivel egyszerűbb, mint fodrászra költeni, ez a frizkó amúgyse kényes, majd Bp-n kedvenc Piroskám rendberakja.

olasz barátunk kicsit többet akar talizni (úgy mindennap) mint ami nekem kényelmes. Hétfőn meghívott pizzát sütni magához (ilyen már volt egyszer) de nagyon nem volt kedvem. Mivel már az előző napot is lemontam, hát nekiindultam. A sors keze megint közbelépett, ugyanis 8 körül töröltek minden Epsomba menő vonatot innen! Szóval sajnos lehetőségem sem volt odajutni, így maradhattam itthon, hehhe.
Telnek a napok, megváltozott az érzésem a helyhez. Furcsa, még meg kell fejtenem mi ez.

2008. április 6., vasárnap

Megbolondult! - röidhírek

Ma reggel, furcsa álmok éjszakája után a következő kép fogadott:

(ezt nem én csináltam, de tessék a Claremont Avenue 146 ablakából feltáruló képre elképzelni)
megőrült az időjárás! Megbolondult! Pénteken még igazán meleg kellemes napnak örülhettünk, és most..

2008. április 4., péntek

Ma már tényleg meleg péntek volt

Kedves Olvasótbor!
Újabb hétvége közeleg, sőt mondhatni itt van. Nincs barátkozás betervezve, most magamnak való vagyok úgytűnik, hát lássuk így mi lesz. Szombaton olaszul beszélni szeretők meetingje koraeste, vasárnap az olimpiai láng Londonban lesz, elkapom valahol útközben énis egy körre. A franciák a mai nappal mindketten hazamentek, van helyettük új franc fiú, aki tiszta gyerek még és nem beszél angolul, nemcsak hajlandóságból. Van viszont albán-inkábbangol-miértlettempénzügyes fiú és cseh-széttolgozommagam lány, jófejek, más hangulatú emberek, mint a csigazabálók. Érdekes lesz a harmadik trimeszter. Sokat akarok tanulni, angolt is, mert kb úgy beszélek még mindig mint egy rosszabbul sikerült nyári nyelviskola után, és írni teljesen elfelejtettem. Nade még rengeteg az idő! Annyira megszoktam itt, nemtom miért is kéne hazamennem ahol ráadásul megint forró a politikai légkör. Bár ahogy mondta T. kiben bízzak ha én magam is ilyen könnyen feladnám? Gondolkoztam, ha nem lenne net itthon, ha nem küldenék az agymenéseimről vicces e-maileket a barátnőknek napi 3at (sztem már tök unnak), ha 9 órát e-mail-internet nélkül dolgoznék keményen, ha nem lenne Orsi itt, mit csinálnék másképp, elszakadnék-e teljesen otthontól, többet-szebbet látnék-e egyedül érezném-e magam jobban. Nem "lett volna ha" hanem "mi lenne ha..." sok szeretettel

2008. március 28., péntek

Havas tavaszi rügyfakadás

Helloooo! Megjöttünk Északról, jó élménygazadag túra volt. Végre van újra netem itthon, nem könnyű ám az ilyesmi és nagyon tud hiányozni, Orsikám minden kűzdelmedet ezennel megértettem! Röviden: voltunk a Beatles Story muzeumban Liverpoolban Láttuk a Cavernt ahol a előszőr es utána meg 200szor felleptek. Bekukkantottuk az ottani Tate galleryben is. Előtte kompkirándultunk a Mersey folyón, ami hatalmas! nagyon tetszett. Belekostoltunk az éjszakai életbe, ami az egy tér körül sorakozó belépőmentes szórakozóhelyek végiglátogatását jelentette gyors váltásokkal. Nagyon csinin vannak felöltözve arra a lányok még jobban mint Londonban. Mindenki ruhát és magassarkút vett föl a vasárnapi buliba, ja és mindenki kövér volt, de legalábbis töltöttgalamb. A csúcspont mégis a tengerpart Óceánpart!!) volt, hideeeg szeles idővel, érkező dagállyal, és vízben álló szobrokkal, ők az Illuminated man-ek. Leedsben 5 percenként esett a hó es sütőtt ki a nap felvaltva, gyönyörű apátságot latogattunk meg. Sheffieldben pedig belenéztünk az angol diakéletbe, előzenés pubbal es kolis együttfőzessel. A hazafelé út mintegy 5 órát vett igénybe, aztén még egyet, mert nem járt a vonatom. Kapok fotókat hamarosan!

Háát már nagyon állmos vagyok. Ma voltunk szinházban a szép francia munkatársammal, a Chicago c. msicalt néztük meg. Nagyon jó volt, mindegyik a kedvenc száámom! Azért a pénzért már... Mióta először bekevertem második itt töltött napomon a városba, vágyom rá hogy megnézzem ezt a darabot. A fiú hazamegy a hétvégén, nemtom mihez kezdek majd 9 órát naponta nélküle, úúúúgy fog hiányozni, pedig kis idióta :) ráadásul a nálánál unalmasabb lány is nemsokára megy. Helyette kapunk egy új francot aki alig beszél angolul.
Gyönyörű idő volt, most alszom!
Olasztanárt is szereztem! Mindenjólvan ahogy van. Holnap péntek juhééé

2008. március 21., péntek

Sheffield rövidhirek

Megérkeztünk Frucihoy Sheffieldbee!!! Szép csöndes városka sok pubbal amit Fru mind ismer és egy párra azt mondja: itt dolgozik a Fruuu :) hol süt a nap, hol esik 5 perc mulva, aztán meg havazik. A kolija a város Hüvösvölgyében van - kicsit hosszú a gyalogút, de a park és régi falak kárpótolnak. Úgy szeretnék egzsyer koliba lakni! Idefelé 3 legjobb baráttal találkoztunk, majd a koliban még 3 lakótárssal, minddel külön történet van. Más élet az egyetemen, mint amikor kidobnak egy nagyvárosba ahol csak annyit tudsz hogy hol fogsz dolgozni köv hétfőn.

No indulunk várost nyakba venni
jo hét volt, remélem lesz alkalmam elektro formába ölteni, otthon kicsit rossz a net.

2008. március 12., szerda

vegyesfelvágott - finoooom

Nem kényeztetlek titeket mindennapos sokoldalas olvasnivalóval. Ha még akad aki olvas, bár az RSS jó dolog az olvasótábor megtartására. Sok minden történik többnyire apróságok, de nagyon élvezem őket. A legnagyobb örömömet a napokban a főzőcskézésben leltem. Kitaláltam hogy milyen alapkaják hiányoznak még, bevásároltam a kínainál a legjobb jázninrízst, fűszereket, és pár érdekességet amivel fel lehet dobni az ételeket. Mindezek után tegnap olyan jót főztem, úgy bezabáltam mintha egy hete nem ettem volna előtte. Bár a kinézete még nem éri el a Hiltont (a hús túlsült, a szósznak is fura lett) de az íze mindenképp. Burgerhús átsütve, mellé rízs oregánóval és friss hüvelyes cukorborsóval, Chatni külön edénykében (indiai édes fűszeres szósz) és egy kis olvasztott sajttal megkoronázva a husi. Hmm! Ma Csabával (unokateso) együtt ebédeltünk, meghívott egy kis Tapas bárba all you can eat-re, ettem sok husit! Salit is.


Voltam futni, már járok egy ideje, tényleg nagyon jó hatással van a kedélyállapotra. Egyre többet birok, most két focipálya az adagom, kívülről kerülve a kis utcákban. Zenével a legjobb, a kedvencem Basement Jaxx - Good Luck, pont futás tempója van! Észrevettem egyébként, hogy elkezdtem érteni a számok szövegét anélkül hogy látom leírva, vagy nagyon figyelek rá.


Annyi mindent nem eséltem még!


Volt itt Fruci barátnénk, Orsinál aludt, várost néztünk és nagyon jót főzőcskéztünk (papricsiri és paliiiiii) azon a pénteken voltam egy Drum'n'bass buliban egyedül (a lányoknak nem füllöt hozzá a foguk) és nagyon jól éreztem magam! Jót táncoltam, beszélgettem angolokkal, hihetetlen pörgős buli volt! (kivéve az mc szettet) nagy raktárépület, pinceszag, sok csúnyán szétcsúszott tizenéves, naaagy kosz, de VJ és videójáték, igazi alternativ hely. Na ilyen otthon nincs!


Aztán voltam piacolni a múlt hétvégén, Notting Hill - Portobello market, az ószeres piac. Aztán be a városközpontba, a sokaknak elmaradhatatlan hétvégi program, shopping!!Oxford street Vettem egy gyönyörü kabátot a
Primarkban (erről írtam már ugye?) amiről az anyukák azt mondanák ilyet nem érdemes.. fehér, alig bélelt stb.
Szóval élvezem az életet, ma a főnökbácsi megkérdezte, hogy mikor is fejezem be az egyetemet? Esetleg felhivhatom utána..

Meg sok-sok érdes van, hamarosan írok az emberekről is.


nem megy a HTML kod a megjelenitesbe at.. :( meg az elonezet jo, de a blogban mar nincs ujsor, csak minden omlesztve. Ha tudtok segitsetek legyszi!

Mára újabb jóóóóó zenéket kaptok - a zene az kell, minden nap!

  • egy link: N.O.H.A. (a kedvenc keverék, dub alap, ének, dallam és balkáni-mediterrán beütés)

  • és egy videó, újra Mártimici ajánlásával






  • 2008. február 28., csütörtök

    Mai eddmeg

    Ma kitaláltam hogy a legjobb módja a sokáig tartó és olcsó kajának a mindentbele leves. Találtam is a mindmegette.hu-n egy ideillő receptet (ezúton is örök hála az egyedül főzőcskéző tanácstalanok nevében a honlapnak) krumpli, hagyma répa, kicsivel később borsó, virsli és tészta, a végén főtt tojás és petrezselyem. Nagyjából ennyiben össze lehet foglalni. Sűrü, izletes (igazából nagyon ízetlen ahhoz képest amit vártam, de ilyenek a hozzávalók itt) és sokáig elég. Felderítettem végre a közeli tescot, hattalmas a választék, és pizsamás termékekből egy hétre valót bevásároltam 7 fontért. Ami furcsa, hogy tényleg semminek nincs szaga-illata, jól írta Orsi. Még a frisshal-pult mellett is gond nélkül elsétáltam, pedig arra érzékeny vagyok. Ezek után nem csodálom, hogy a levesnek is so és tésztalé íze van, pedig a slambuc rokona, ami a legütősebb ételek egyike otthon.

    Ma Berátnők lemondták az együttfőzést, hazaesvev elaludtam, úgyhogy én meg lemondtam az unokatesós talit, pedig Balázs megy haza holnap. Ez kicsit letörte a kedvemet, ma amúgyis kicsit be voltam lassulva és nem volt kedvem dolgozni. Külföldön mindig eggyel nyitottabbnak kell lenni, hát a mai nap nem olyan. Helyette ez leves és betervezett online
    feladatok lesznek teritéken, holnap hétvégeeeeeee!

    Csapatmunka

    Íme itt a Urang Property Management Group Intern csapata 2008 tavasz

    Damien, Sarah, és Kati
    Na a csapatmunka azért kicsit túlzás volt :)
    és pár további fotó..

















    felhívnám a figyelmet a képernyőn látható munkatémára :)

    2008. február 26., kedd

    Megint hétfő, egy hónapja vagyok itt

    A hosszú élménybeszámolókhoz mostanában nincs annyira hangulatom. Úgyis lemaradok vele, és akkor tologatom. Inkább csak pár benyomást és képet mára.

    Szépen megy a rendezgetés, egy csomó szükséges dolgot vettem a hétvégén, és ma is, mint pl olló, papucs, zokni, serpenyő sószóró stb. orsival voltunk piacolni, a szombat éjszakában, és a National Galleryben. Csak tömören. Ez volt a legmeghökkentőbb kép (a hónap képe), persze az első teremben rögtön jobbra feltűnő Van Gogh napraforgók mellett, amelynél majdnem elsírtam magam, Úristen ez itt van!
    Bronzino - Allegória Vénus és Cupidó



    2008. február 22., péntek

    új távlatok, tavaszodik

    Kisebb magánéleti váratlan dolgok miatt a Lake Districtes beszámolót későbbre halasztom, addigis képek a picasan, és egy jókis videó a kirándulásról, kedves rokon jóvoltából:

    2008. február 15., péntek

    változóan de végül mindig jól


    Egy ideje nem írtam, jól esett hogy aggódtatok. talán most nem vagyok a topon fogalmazásilag, de azért megteszem a következő bejegyzést. Hétvégén voltunk unokatesókkal Bath-ban nyugaton a tenger közelében. Nagyon szép hely, mintha nem is Angliában lennénk, inkább sokkal délebbre. Persze azért igazi park itt is volt. Nevét az egyetlen fellelhető melegvizű forrásról kapta. Egy gyönyörű római kori fürdő van a város közepén, és egy modern egy kicsit arrébb. Fürdőruhával felpakolva meg is érkeztünk. Lassan kiderült, hogy a római régi fürdő csak múzeumként szolgál. Lefotózkodtunk vele, aztán jöjhetett a városnézés, csatangolás, kávézás. Ez a város az utcazenészek városa, minden sarkon volt egy, fiatalabb, idősebb, szólóban vagy többen, van akivel több helyen is találkoztunk. Délután felé elkeveredtünk a fürdő-fürdőbe. Az utazási irodában ért a meglepetés, hogy eléggé megszámítják a lazitás ezen módját, másfél óra háromszor annyi mint otthon a Széchenyi. És csak két medence van, viszont ajánlottak különböző masszázsokat, pl pároknak 100 fontért. Mikor odakeveredtünk, kiderült hogy időpontra osztják a belépőket és most épp fél 7nél jár a sor. Szóval jót fürdőztünk, vagyis nem :) Igazán jó hangulata volt a házaknak, mindent simára csiszolt kővel boritanak, nem olyan mint a szokásos angol ház. Még a tűzoltóságot és a mentőállomást is.
    Egy zárási akciós amerikai pizzával feltöltekezve haza indultunk. A Ministry of Soundra végül nem akadt pajtásom, pedig a francia munkatársam azt írta ott lesz. Londonban kisebb szünet után sikerült Orsit összeszednem, igen nehéz találkozót egyeztetni egy olyan metróállomáson amin még nem voltam azelőtt, 4 vonal találkozik, kb 12 kijárata van némelyik egymástól elég tisztes távolságra, és nincs térerő a metróban, gondolom védelmi okokból. Végül oda lyukadtunk ki ahova Orsi épp beköltözött aznap. Unokatesókkal a szépemlékű indiai kajás utcában találkoztunk, ami szórakozó helyek gyüjteményeként szolgál éjszaka, a félig nyitott, átalakított gyárépületből lett szórakozóhelyek már éppen zártak. Szemfüles fekete fiatalemberek jó helyen osztogattak szórólapot, mert egy ilyentől vezérelve fel is kerestünk egy Rythm Factory nevű helyet ahol coldcut mixet igértek. Orsi sajna nem csatlakozott. Persze beugrót szedtek, itt fel kell hagynom az otthon betervezett rezervációs árszintemmel belépő ügyileg elég hamar asszem. Drága volt a buli, ellopták a pénzem is.. Nem annyira sokat, de akkoris. Ennek ellenére jól éreztem magam, annyira volt elektronikus-dallamos a zene ahogy én szeretem. Még ilyen helyeket!!! Elég nehéz onnan New Maldenbe visszavergődni. Hűű de hosszú lére eresztem a mondandóm!! Vasárnap pihentem, meg körbejértam kicsit a környéken, találtam indiai boltot, és angol pubot itt rögtön a vonat másik oldalán. Kimentem az autópályáig, visszafelé pedig egy amerikai donuts gyorsétterembe botlottam, a Krispy Kremebe. Először nyilván a "hülye fánkzabálók" gondolattal már mentem is volna tovább, de benéztem és megláttam hogy ott helyben készítik frissen a fánkokat, az egész automatizált és egy üvegablakon tulról végigkövethető! Kiskorom óta imádom a gyárakat, látni hogyan készülnek a tárgyak, kaják. A legjobban a keltetés tetszett, ahogy kiszabja az egyik végén a szabó rész a kis karrikákat (épp original glazed készült, a legegyszerübb) bekerül egy zárt kabinba, ahol hatosával egy sorban rengeteget lifteznek fel-le és közben coffadt tésztából szép dagadt gyűrü lesz. A többit megnézhetitek a honlapon, van egy videó, csak én lusta vagyok felszerelni a quicktimeot. Persze vettem egyet a frissen legördülőkből, és kaptam egyet ajándékba. Ez is 1,1 font és előttem a vevők nagy dobozzal fettek mindenféle szines szagos töltött fajtából 30 fontokért. Ők tudják, a legtöbben nem először tettek ilyet a fenekük méretéből ítélve.. Pedig itt átlagban nagyon jó alakúak az emberek. Nem értem hogy lehet, mikor össze vissza esznek és főleg a félkész-mikrobadobós kaját. Messze a legolcsóbb kekszen élni egyébként. Csak már belecsomósodik a hasamba lassan. Este persze főzök finomakat (miután sikerült a fagyott csirke főzését lekűzdenem) ma pl brokkolis tejszines csirest rizzsel. Ha lehet annyit, hogy másnapra maradjon. Holnap kínaiba megyünk a munkatársakkal (csak egyig kell számlát írni jeeee). Még szerencse hogy két ételt nem tudok megenni, a csípőset, és a halat. Pénteken találkozom Julival, aki átugrott Londonernek kicsit, szombat reggel pedig irány észak! Lake District az itt állomásozó rokonsággal. Na most bepótoltam az írásmennyiséget, talán el se olvassátok már idáig. Mindig dilemmázok, hogy az ilyen blog a történetek elmesélésére van, vagy inkább az életről alkotott gondolataim megosztására. Az előbbi a könnyebben járható út. Mikor épp nem jöttek össze a dolgok, akkor csak nem értettétek hogy miről is írok épp. Ma voltam salsázni vonattal átszállásal egy órácskát. kb 10-en voltak egy magát a neten nagyon eladni akaró helyen. Azt hittem na szép, akkor hallgatok egy kis zenét, aztán hazamegyek, de aztán többen is megtáncoltattak, a fekete DJ bácsi többször is. Nem afrikai fekete volt, hanem inkább délamerikai, hosszú hajjal, hosszú arccal, kigombolt inggel. Vicces volt, extra bénának éreztem magam. A többiekkel is, mert ők még nem is vezettek normálisan. Asszem ez New Yorki tipusú salsa volt, nem táncoltak dilekenot (a lezáró elem) egyáltalán, és nem értették mit kalimpálok egy-egy forgás végén. Kicsit sietve távoztam, nehogy lekéssem a vonatot vissza. Mindenesetre nagyon jól esett. A kisregény végére egy szép szám Szanditól, Londonról. Köszönet érte :)
    Hallgassátok meg a refrént. Éljenek a 70-es évek!



    2008. február 7., csütörtök

    Mindennapok

    Ez egy régi szám kb 10 éves lehettem amikor egy barátnőm énekelgette. A nővére szobájában hallotta. Most itt van Londonban, de nem tartja sürgősnek hogy találkozzunk.
    Nem rám vonatkozik a zene, vagyis nem így, nem most, de az életérzés mindenképpen, ismerjetek rá ha voltmár. Lejátszót a blog nem enged, hát belinkeltem, letölthetitek. Még ezen a téren van mit fejlődnöm a számtech tudásomban, bárkinek van egyéb ötlete zenék közzétételére, várom. Érdekes érzés a "mindennapok" itt Londonban. Most jött el az a pont, hogy ha nem csinálok programot, bizony egyedül maradok, nem szívügye senkinek. Talán a munkatársakkal lassan jóban-jobban leszek (...) van unokatesó, Orsi, távolabbi ismerősök, de ez a város elég nagy, inkább túl nagy ahhoz, hogy a mindennapjaikba beleférjek. Szóval elkezdtem tervezgetni a hétvégéket. Lesz azért látogatóm is pár :) De ugye a party életet mindenképp fel akarom fedezni hamár erre vetett a sors, csak érintőlegesen. Tudtátok hogy a Ministry of Sound itt van? Az Elephant and Castle-nél, úgy hittem nem járok arra többet de talán mégis.

    Ma a munkahelyen azt ünnepelték, hogy lezárták az előző évet, az eredmény 60%-al nőtt, és a legügyesebb hangya 1000000...sok fontot hozott. Bővülni akarnak tovább, szóval ha indittatást éreztek az ingatlanbiznisz iránt, akkor urang.co.uk persze ahhoz nem árt ideköltözni pár évtizedre. Nem túl bonyolult, számla ügyintézés, lakók megnyugtatása, tető javíttatása, biztosítás, ilyenek.
    Egyenlőre az esték a sárga ágyon lila falak között telnek. Lesz erő még több is :)
    Egy kis ízelítő a délutáni francia énekórákból


    2008. február 3., vasárnap

    Az én kicsi szobácskám :)

    MEGVAN! VAN SAJÁT SZOBÁM! Feladtam, írt, válaszoltam, megnéztem (2szer) megismertem és beköltöztem!!! Tegnap!! De csak ma alszom itt először, még visszahúzott a szívem Tottenhambe egy éjszakára (buláj, erről majd később)
    Kipakoltam, kimostam a szekrányt, meglepően sok cuccom van csak nem tudtam eddig róla. A ház is rendben van, egy vízvezetékszerelő az angol, és a bolgár lány nem sokat dugják ki az orrukat a szobából. A lány kiköltözik, reméljük jobb fej jön. A srác akié a lakás, lenn lakik egy nagyobb szobában. Most épp itt van, de sokat utazik. Kicsit arab kinézete van, uncsitesó felismerte a kiejtéséből h török vagy mi, még nem kérdeztem. Azt mondta law researcher, jelent amit jelent. Amugy teljesen szimpatikus, rádasul még beszédesebb is. Csak ugy hadar h alig értem. Most azt számolom hogyan adjam oda neki a lakbért, utalni kicsit olcsóbb mint kivenni automatából. Mindkettő drága. Még a limitet is módosítottam hozzá.
    Ma indiait ettünk Orsival, nagyon fincsi volt, de még most is ég az arcom. Aztán megnéztük hogy kell holnap munkába mennie. Csináltunk fotókat is :) Nagyon Durva környék! Üzleti negyed, felhőkig élő üvegpalotákkal, modern találkozása a Tower Bridge teljes pompája és a Tower tornyai. Ja és egy hulla feküdt a metró megállónál. Nem tudom sokszor eldönteni egyes helyekről hogy belváros vagy külváros. Na belebújok a lassan kis ágyacskámba.
    A lényeg, van kicsi szálláskám, vehetitek a repjegyet! :)
    Ha ketten jöttök (Márti, Anna) valakinek egy ágyban kell aludnia velem.. választhattok. :)
    Itten van a link, itt lakom.
    A tfl.gov.uk -n megnézhetitek a közlekedést innen. South-west vonat.

    2008. február 2., szombat

    T.G.I.F.

    Nagy ünnep van, PÉNTEK!
    Még bort is bontottak. Zenelnek lenn a lakótársak, holnap elköltözöm talán. Rossz lesz egyedül, bár nem ülök ám a szobámba és írok nektek ahelyett h szocializálódnék.. Megkaptam, h nem érthetőek a bejegyzéseim. Najo iszom egy jo kis üveges sört skót barátunkkal, Mike-al! Uncsitesót már 3 napja nem láttam. Nembaj! Önállóság az kell, de minden kedvességetek persze annnyira jól esik!!!

    Itt egy pityogo Mártitól


    2008. február 1., péntek

    egy újabb ratrace

    Hellovilág!
    Bár nem műxik semmi a kolától és majdnem elhagytam a telefonom, ma sokkal jobban! (nem random bejegyzés volt kedves T. csak kicsit sok volt a jóból)
    Itt van Orsiiiiiii! Ittunk Ale-t amit még mindeig nem tudom hogy kell kimondani pontosan. Ma 9 óra hosszat papirokat pakoltam kapcsos mappákba. Egyszer még eljön a nap amikor számlákat is írhatok! :)
    Viszont találtam egy nagon cuki kis szállást! Még nem válaszoltam hogy akarom-e. Feltaláltam h lehet room wanted hirdetést is feladni, azóta ötönölnek az e-mailek, és néhol a egyedül álló 30-as megosztaná.. között akad jó is. Ezt is igy leltem, vis ő engem. Bár a srác aki kiadta bmdoubblew-val jött értem, ezért kicsit megijedtem Orsit elcipeltem magammal, de teljesen korrektnek tűnt, rendben van a ház, pici cuki szobával, csak kicsit kiesik. Bár a munkahelytől 20 perc, de vonattal kell menni. Egy angol és egy bolgár lakótársam lenne, akikkel sajnos nem sikerült találkoznom. Ja és ott hagytam a még üzemképes telefonomat. Szoval ha nem csak dolgozni akarok, kicsit necces. Bár a belváros 30 perc max.
    Ma ajándék videó nektek egy francia agyrém, a munkatársak (gyakornokok) a 9 óra végén már 3 percenként ezt táncolták. Kezeket a fülek mellé és fel! fel! Idióták..

    2008. január 31., csütörtök

    nem az a nap

    Van ugy hogy nem jön össz minden. Vagyis pont hogy ÖSSZEJÖN... Nem még nincs szobám, ne kérdezzétek, szólok ha lesz! Tanulság: hivd fel, és menj el megnézni egyböl!! A telefonnak és a fénykinek nem tesz jót a kola és ha nem megy kérdezz! Legyen kulcsod ahhoz ahol lax. Szebbeket. Az egy hét frduló.

    2008. január 26., szombat

    Hogy lehet sorkizárni? Ma ittam London Pride sört, ez is a festmény része. És Erzsi palotája is. A Soho, na az több annál! Nem csak képeslap és történelem. Az lüktetés, beleszerethető! Mindenki siet, rohan. Ha én nem, félrelöknek. Ez a titok? Ismeretlen, és még csak most kezdődik. Ááá meeegvan miért ez az írás: a hormonok játéka megint. Ebben csak a világ egyik felének lehet része.

    2008. január 25., péntek

    velkám tu lándön 1. déj

    A vizsgák és ráadásvizsgák miatt sok minden bennem maradt. Dárga barátnők szervezetek búcsubulit, összepakoltam, és egy kis vizsga után elreppentem ebbe a hatalmas városba. Itt az első nap élménybeszámpolója, nem cenzuráztam.
    Igazi angol sorház, ahol lakom, unokatesómnál, kis szobákkal, két emelettel, falatnyi kerttel. Szép az egész, nem lelakott. Jól sikerült a paricsirke, majdnem az összeset megették, pedig még sosem csináltam. Azért az otthoni finomabb... Olyan szép fotókat csináltam a big benről meg mindenféle utcaképeset, nézzétek a picasat meg.
    Csoda hely egyébként! Nem lesz soha a szerelmem, mint Olaszo, de teljesen lenyűgöző! Hihhetetlen! Minden hatalmas, és az alapérzés, hogy minden végig van gondolva! Az utolsó kis semmi utcában is van nyomógomb az átkelőhöz, és MINDENHOVA kiírják h look left look right. Persze én mindig a másik irányba nézek be először, ha nem olvasom el a felfestést. Tényleg MINDEN ki van írva. Hallottam ezt, de nem hittem ennyire. 15 metróvonal, és teljesen átlátható h mi mikor merre megy, hol kell átszálni. Bár azért csak felszálltam egyszer a rossz irányba :) Az hogy beflangáltam a városba, és vissza 4,50 font volt, vagyis úgy cirka 2000 szép magyar forint. Meglátjuk hogy lesz ez.
    Naéshát a big ben.. és a London Eye.. Akkora!! Fura valamit látni, ami eddig csak képeslapon létezett. Tényleg ott vannak a kávézók a sarkon fekete borítással és arany betűkkel, tényleg kis emeletes az átlag lakóház, és tényleg létezik a Westminster apátság (zárva volt) Hihetetlen imperialista világnézet! Ők voltak a világ urai! És ez érződik. Minden népnek van pár esemény, a történelmében, amiből merít. Általában meglepően kevés, ld a franciáknál a N. F. Forradalom és Napoleon oszt annyi. Az angoloknál: Napóleon leverése, és a második világháború alatti német támadás London ellen. Ezen kívül a királynő, a hithűbbek körében az anglikán egyház, és néhol VIII. fejező Henrik. Ezekre nagyjából bármi felfűzhető, a város nagyságától az emberek viselkedéséig. Mindenki rohan, és mosolytalan. Nem mondanám durcásnak, de nem vidám. Folyton megelőztek, lehet h csak mert csakúgy csavarogtam, de otthon én szoktam lehagyni a járókelőket. Nem is számítok itt magasnak. Mindenféle bőrszinűből akad magasabb, szép britt fiúkból is:)
    A British Libraryban láttam a Magna Chartat! Emlékeztek rá? töri! És azt a sajtcetlit amire John Lenon lejegyezte a Help c számot, és eredeti Haydn kéziratú kottát. A hihhetetlen arab és indiai iratokról már nem is beszélek. Itt mindig van pénz, mindig munkaerő hiány van ezért mindenre van ember hogy megcsinálja. Több a feka mint a fehér, fura még a szájukbból a tökéletes angol kiejtés, amelyen EGYMÁSSAL beszélnek. Talán nem előítélet, csak én ahhoz vagyok szokva, hogy a kislány a villamoson megrángatja anyukája szoknyáját hogy milrt fekete a bácsi arca, amikor először lát ilyet 4 évesen.
    Minden tele van Tescoval, és van express is belőle, és egy sor van benne és szólítják a következőt ha megürül egy kassza.

    Mára ennyi, majd folytatom

    2008. január 13., vasárnap

    Jónekemitt? Jó lesz máshol? zeneazkell!!

    ...
    Nekem a tudat nem ad szabad utat
    ...
    Ez a dal üzenet a négy falnak
    Ez a dal üzenet a csillagoknak, hogy nem vagyunk egyedüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüül

    És egy másik nagykedvenc, egyben kiderül, sikerül-e youtube-olnom ide

    2008. január 10., csütörtök

    laptopom a legjobb barátom vol1

    Nem azzal a lánnyal fogok lakni Londonban, akivel eddig gondoltam. Mert ő nem őgy meg nem arra meg nem addig meg mással. Már megintcsak azt mutatja, csak magunkban bízzunk, másnak az saját érdekei nyialván fontosabbak...
    Ma nyomott vagyok. Még 13 nap

    2008. január 7., hétfő

    Ma elolvastam egy nagyon régi és nagyon (régi) kedves ismerősöm blogját (újra). sokmindenben ő az etalon. Blogolásban is. A világ egyik legokosabb, legkülönlegesebb embere. A fő ismérv: semmi kommersz, semmi megszokott sablonos vagy lázadóan sablonos. Nem is értem hogyan lehet valaki aki ennyire meg tudta védeni magát a társadalom beörlésétől!

    Más se hat csak a kommercializálódás. Mond azt ami megszokott, vagy lógj ki a sorból úgy, mint a többiek. És akkor így alkossunk valami újat! Persze a forradalmi újitás nem kompatibilis a meglévő verziókkal (idézet a holnapi vizsgám anyagából) Undorítóan beszűkültnek érzem magam egy ilyen elolvasása után.hogyki? személyesen

    2008. január 1., kedd

    Téliönmagam, tanulós, akárcsak most
    Posted by Picasa

    megnyitás dobpergés

    Új év új netes megnyilvánulás!
    Ha szétszór a sors mint szél a port, itt olvashatsz rólam.