2008. február 28., csütörtök

Mai eddmeg

Ma kitaláltam hogy a legjobb módja a sokáig tartó és olcsó kajának a mindentbele leves. Találtam is a mindmegette.hu-n egy ideillő receptet (ezúton is örök hála az egyedül főzőcskéző tanácstalanok nevében a honlapnak) krumpli, hagyma répa, kicsivel később borsó, virsli és tészta, a végén főtt tojás és petrezselyem. Nagyjából ennyiben össze lehet foglalni. Sűrü, izletes (igazából nagyon ízetlen ahhoz képest amit vártam, de ilyenek a hozzávalók itt) és sokáig elég. Felderítettem végre a közeli tescot, hattalmas a választék, és pizsamás termékekből egy hétre valót bevásároltam 7 fontért. Ami furcsa, hogy tényleg semminek nincs szaga-illata, jól írta Orsi. Még a frisshal-pult mellett is gond nélkül elsétáltam, pedig arra érzékeny vagyok. Ezek után nem csodálom, hogy a levesnek is so és tésztalé íze van, pedig a slambuc rokona, ami a legütősebb ételek egyike otthon.

Ma Berátnők lemondták az együttfőzést, hazaesvev elaludtam, úgyhogy én meg lemondtam az unokatesós talit, pedig Balázs megy haza holnap. Ez kicsit letörte a kedvemet, ma amúgyis kicsit be voltam lassulva és nem volt kedvem dolgozni. Külföldön mindig eggyel nyitottabbnak kell lenni, hát a mai nap nem olyan. Helyette ez leves és betervezett online
feladatok lesznek teritéken, holnap hétvégeeeeeee!

Csapatmunka

Íme itt a Urang Property Management Group Intern csapata 2008 tavasz

Damien, Sarah, és Kati
Na a csapatmunka azért kicsit túlzás volt :)
és pár további fotó..

















felhívnám a figyelmet a képernyőn látható munkatémára :)

2008. február 26., kedd

Megint hétfő, egy hónapja vagyok itt

A hosszú élménybeszámolókhoz mostanában nincs annyira hangulatom. Úgyis lemaradok vele, és akkor tologatom. Inkább csak pár benyomást és képet mára.

Szépen megy a rendezgetés, egy csomó szükséges dolgot vettem a hétvégén, és ma is, mint pl olló, papucs, zokni, serpenyő sószóró stb. orsival voltunk piacolni, a szombat éjszakában, és a National Galleryben. Csak tömören. Ez volt a legmeghökkentőbb kép (a hónap képe), persze az első teremben rögtön jobbra feltűnő Van Gogh napraforgók mellett, amelynél majdnem elsírtam magam, Úristen ez itt van!
Bronzino - Allegória Vénus és Cupidó



2008. február 22., péntek

új távlatok, tavaszodik

Kisebb magánéleti váratlan dolgok miatt a Lake Districtes beszámolót későbbre halasztom, addigis képek a picasan, és egy jókis videó a kirándulásról, kedves rokon jóvoltából:

2008. február 15., péntek

változóan de végül mindig jól


Egy ideje nem írtam, jól esett hogy aggódtatok. talán most nem vagyok a topon fogalmazásilag, de azért megteszem a következő bejegyzést. Hétvégén voltunk unokatesókkal Bath-ban nyugaton a tenger közelében. Nagyon szép hely, mintha nem is Angliában lennénk, inkább sokkal délebbre. Persze azért igazi park itt is volt. Nevét az egyetlen fellelhető melegvizű forrásról kapta. Egy gyönyörű római kori fürdő van a város közepén, és egy modern egy kicsit arrébb. Fürdőruhával felpakolva meg is érkeztünk. Lassan kiderült, hogy a római régi fürdő csak múzeumként szolgál. Lefotózkodtunk vele, aztán jöjhetett a városnézés, csatangolás, kávézás. Ez a város az utcazenészek városa, minden sarkon volt egy, fiatalabb, idősebb, szólóban vagy többen, van akivel több helyen is találkoztunk. Délután felé elkeveredtünk a fürdő-fürdőbe. Az utazási irodában ért a meglepetés, hogy eléggé megszámítják a lazitás ezen módját, másfél óra háromszor annyi mint otthon a Széchenyi. És csak két medence van, viszont ajánlottak különböző masszázsokat, pl pároknak 100 fontért. Mikor odakeveredtünk, kiderült hogy időpontra osztják a belépőket és most épp fél 7nél jár a sor. Szóval jót fürdőztünk, vagyis nem :) Igazán jó hangulata volt a házaknak, mindent simára csiszolt kővel boritanak, nem olyan mint a szokásos angol ház. Még a tűzoltóságot és a mentőállomást is.
Egy zárási akciós amerikai pizzával feltöltekezve haza indultunk. A Ministry of Soundra végül nem akadt pajtásom, pedig a francia munkatársam azt írta ott lesz. Londonban kisebb szünet után sikerült Orsit összeszednem, igen nehéz találkozót egyeztetni egy olyan metróállomáson amin még nem voltam azelőtt, 4 vonal találkozik, kb 12 kijárata van némelyik egymástól elég tisztes távolságra, és nincs térerő a metróban, gondolom védelmi okokból. Végül oda lyukadtunk ki ahova Orsi épp beköltözött aznap. Unokatesókkal a szépemlékű indiai kajás utcában találkoztunk, ami szórakozó helyek gyüjteményeként szolgál éjszaka, a félig nyitott, átalakított gyárépületből lett szórakozóhelyek már éppen zártak. Szemfüles fekete fiatalemberek jó helyen osztogattak szórólapot, mert egy ilyentől vezérelve fel is kerestünk egy Rythm Factory nevű helyet ahol coldcut mixet igértek. Orsi sajna nem csatlakozott. Persze beugrót szedtek, itt fel kell hagynom az otthon betervezett rezervációs árszintemmel belépő ügyileg elég hamar asszem. Drága volt a buli, ellopták a pénzem is.. Nem annyira sokat, de akkoris. Ennek ellenére jól éreztem magam, annyira volt elektronikus-dallamos a zene ahogy én szeretem. Még ilyen helyeket!!! Elég nehéz onnan New Maldenbe visszavergődni. Hűű de hosszú lére eresztem a mondandóm!! Vasárnap pihentem, meg körbejértam kicsit a környéken, találtam indiai boltot, és angol pubot itt rögtön a vonat másik oldalán. Kimentem az autópályáig, visszafelé pedig egy amerikai donuts gyorsétterembe botlottam, a Krispy Kremebe. Először nyilván a "hülye fánkzabálók" gondolattal már mentem is volna tovább, de benéztem és megláttam hogy ott helyben készítik frissen a fánkokat, az egész automatizált és egy üvegablakon tulról végigkövethető! Kiskorom óta imádom a gyárakat, látni hogyan készülnek a tárgyak, kaják. A legjobban a keltetés tetszett, ahogy kiszabja az egyik végén a szabó rész a kis karrikákat (épp original glazed készült, a legegyszerübb) bekerül egy zárt kabinba, ahol hatosával egy sorban rengeteget lifteznek fel-le és közben coffadt tésztából szép dagadt gyűrü lesz. A többit megnézhetitek a honlapon, van egy videó, csak én lusta vagyok felszerelni a quicktimeot. Persze vettem egyet a frissen legördülőkből, és kaptam egyet ajándékba. Ez is 1,1 font és előttem a vevők nagy dobozzal fettek mindenféle szines szagos töltött fajtából 30 fontokért. Ők tudják, a legtöbben nem először tettek ilyet a fenekük méretéből ítélve.. Pedig itt átlagban nagyon jó alakúak az emberek. Nem értem hogy lehet, mikor össze vissza esznek és főleg a félkész-mikrobadobós kaját. Messze a legolcsóbb kekszen élni egyébként. Csak már belecsomósodik a hasamba lassan. Este persze főzök finomakat (miután sikerült a fagyott csirke főzését lekűzdenem) ma pl brokkolis tejszines csirest rizzsel. Ha lehet annyit, hogy másnapra maradjon. Holnap kínaiba megyünk a munkatársakkal (csak egyig kell számlát írni jeeee). Még szerencse hogy két ételt nem tudok megenni, a csípőset, és a halat. Pénteken találkozom Julival, aki átugrott Londonernek kicsit, szombat reggel pedig irány észak! Lake District az itt állomásozó rokonsággal. Na most bepótoltam az írásmennyiséget, talán el se olvassátok már idáig. Mindig dilemmázok, hogy az ilyen blog a történetek elmesélésére van, vagy inkább az életről alkotott gondolataim megosztására. Az előbbi a könnyebben járható út. Mikor épp nem jöttek össze a dolgok, akkor csak nem értettétek hogy miről is írok épp. Ma voltam salsázni vonattal átszállásal egy órácskát. kb 10-en voltak egy magát a neten nagyon eladni akaró helyen. Azt hittem na szép, akkor hallgatok egy kis zenét, aztán hazamegyek, de aztán többen is megtáncoltattak, a fekete DJ bácsi többször is. Nem afrikai fekete volt, hanem inkább délamerikai, hosszú hajjal, hosszú arccal, kigombolt inggel. Vicces volt, extra bénának éreztem magam. A többiekkel is, mert ők még nem is vezettek normálisan. Asszem ez New Yorki tipusú salsa volt, nem táncoltak dilekenot (a lezáró elem) egyáltalán, és nem értették mit kalimpálok egy-egy forgás végén. Kicsit sietve távoztam, nehogy lekéssem a vonatot vissza. Mindenesetre nagyon jól esett. A kisregény végére egy szép szám Szanditól, Londonról. Köszönet érte :)
Hallgassátok meg a refrént. Éljenek a 70-es évek!



2008. február 7., csütörtök

Mindennapok

Ez egy régi szám kb 10 éves lehettem amikor egy barátnőm énekelgette. A nővére szobájában hallotta. Most itt van Londonban, de nem tartja sürgősnek hogy találkozzunk.
Nem rám vonatkozik a zene, vagyis nem így, nem most, de az életérzés mindenképpen, ismerjetek rá ha voltmár. Lejátszót a blog nem enged, hát belinkeltem, letölthetitek. Még ezen a téren van mit fejlődnöm a számtech tudásomban, bárkinek van egyéb ötlete zenék közzétételére, várom. Érdekes érzés a "mindennapok" itt Londonban. Most jött el az a pont, hogy ha nem csinálok programot, bizony egyedül maradok, nem szívügye senkinek. Talán a munkatársakkal lassan jóban-jobban leszek (...) van unokatesó, Orsi, távolabbi ismerősök, de ez a város elég nagy, inkább túl nagy ahhoz, hogy a mindennapjaikba beleférjek. Szóval elkezdtem tervezgetni a hétvégéket. Lesz azért látogatóm is pár :) De ugye a party életet mindenképp fel akarom fedezni hamár erre vetett a sors, csak érintőlegesen. Tudtátok hogy a Ministry of Sound itt van? Az Elephant and Castle-nél, úgy hittem nem járok arra többet de talán mégis.

Ma a munkahelyen azt ünnepelték, hogy lezárták az előző évet, az eredmény 60%-al nőtt, és a legügyesebb hangya 1000000...sok fontot hozott. Bővülni akarnak tovább, szóval ha indittatást éreztek az ingatlanbiznisz iránt, akkor urang.co.uk persze ahhoz nem árt ideköltözni pár évtizedre. Nem túl bonyolult, számla ügyintézés, lakók megnyugtatása, tető javíttatása, biztosítás, ilyenek.
Egyenlőre az esték a sárga ágyon lila falak között telnek. Lesz erő még több is :)
Egy kis ízelítő a délutáni francia énekórákból


2008. február 3., vasárnap

Az én kicsi szobácskám :)

MEGVAN! VAN SAJÁT SZOBÁM! Feladtam, írt, válaszoltam, megnéztem (2szer) megismertem és beköltöztem!!! Tegnap!! De csak ma alszom itt először, még visszahúzott a szívem Tottenhambe egy éjszakára (buláj, erről majd később)
Kipakoltam, kimostam a szekrányt, meglepően sok cuccom van csak nem tudtam eddig róla. A ház is rendben van, egy vízvezetékszerelő az angol, és a bolgár lány nem sokat dugják ki az orrukat a szobából. A lány kiköltözik, reméljük jobb fej jön. A srác akié a lakás, lenn lakik egy nagyobb szobában. Most épp itt van, de sokat utazik. Kicsit arab kinézete van, uncsitesó felismerte a kiejtéséből h török vagy mi, még nem kérdeztem. Azt mondta law researcher, jelent amit jelent. Amugy teljesen szimpatikus, rádasul még beszédesebb is. Csak ugy hadar h alig értem. Most azt számolom hogyan adjam oda neki a lakbért, utalni kicsit olcsóbb mint kivenni automatából. Mindkettő drága. Még a limitet is módosítottam hozzá.
Ma indiait ettünk Orsival, nagyon fincsi volt, de még most is ég az arcom. Aztán megnéztük hogy kell holnap munkába mennie. Csináltunk fotókat is :) Nagyon Durva környék! Üzleti negyed, felhőkig élő üvegpalotákkal, modern találkozása a Tower Bridge teljes pompája és a Tower tornyai. Ja és egy hulla feküdt a metró megállónál. Nem tudom sokszor eldönteni egyes helyekről hogy belváros vagy külváros. Na belebújok a lassan kis ágyacskámba.
A lényeg, van kicsi szálláskám, vehetitek a repjegyet! :)
Ha ketten jöttök (Márti, Anna) valakinek egy ágyban kell aludnia velem.. választhattok. :)
Itten van a link, itt lakom.
A tfl.gov.uk -n megnézhetitek a közlekedést innen. South-west vonat.

2008. február 2., szombat

T.G.I.F.

Nagy ünnep van, PÉNTEK!
Még bort is bontottak. Zenelnek lenn a lakótársak, holnap elköltözöm talán. Rossz lesz egyedül, bár nem ülök ám a szobámba és írok nektek ahelyett h szocializálódnék.. Megkaptam, h nem érthetőek a bejegyzéseim. Najo iszom egy jo kis üveges sört skót barátunkkal, Mike-al! Uncsitesót már 3 napja nem láttam. Nembaj! Önállóság az kell, de minden kedvességetek persze annnyira jól esik!!!

Itt egy pityogo Mártitól


2008. február 1., péntek

egy újabb ratrace

Hellovilág!
Bár nem műxik semmi a kolától és majdnem elhagytam a telefonom, ma sokkal jobban! (nem random bejegyzés volt kedves T. csak kicsit sok volt a jóból)
Itt van Orsiiiiiii! Ittunk Ale-t amit még mindeig nem tudom hogy kell kimondani pontosan. Ma 9 óra hosszat papirokat pakoltam kapcsos mappákba. Egyszer még eljön a nap amikor számlákat is írhatok! :)
Viszont találtam egy nagon cuki kis szállást! Még nem válaszoltam hogy akarom-e. Feltaláltam h lehet room wanted hirdetést is feladni, azóta ötönölnek az e-mailek, és néhol a egyedül álló 30-as megosztaná.. között akad jó is. Ezt is igy leltem, vis ő engem. Bár a srác aki kiadta bmdoubblew-val jött értem, ezért kicsit megijedtem Orsit elcipeltem magammal, de teljesen korrektnek tűnt, rendben van a ház, pici cuki szobával, csak kicsit kiesik. Bár a munkahelytől 20 perc, de vonattal kell menni. Egy angol és egy bolgár lakótársam lenne, akikkel sajnos nem sikerült találkoznom. Ja és ott hagytam a még üzemképes telefonomat. Szoval ha nem csak dolgozni akarok, kicsit necces. Bár a belváros 30 perc max.
Ma ajándék videó nektek egy francia agyrém, a munkatársak (gyakornokok) a 9 óra végén már 3 percenként ezt táncolták. Kezeket a fülek mellé és fel! fel! Idióták..