Ma este jól elszórakoztam a picasaval, nézzétek meg az új képeket!! Orsitól vannak :) Mancsi jóvolt, csak két nap azért rövid. Mire ráeszméltem hogy ott vagunk már últűnk hazafelé a buszon. Láttunk itt is szép dokkot, mer Imperial war múzeumot, és mangakiállítást :) vagyis inkább ismertetést.
Kocsmáztunk a lakótársakkal. Jaigen, Orsi unokatesójának a barátja látott minket vendégül, aminél jobb vendéglátást el sem tudok képzelni! Ezúton is köszönet!!! Szóval az ő lakótársaival elnéztünk a helyi clubba. Nagyon próbáltak az üvöltő zenében magyarázni, de sajnos az északi akcentus csendben sem az erősségem, hiába van itt az északi angol fiú.. De kitartóak voltak :) olyan szépek ezek a városok, ha sót a nap! és most sütött!
A vasárnapunk nagyrészt a Body Worlds múzeumban telt, egész hamar hozzászoktam a gondolathoz hogy ezek tényleg ééő emberek voltak. Nem nagyon védték őket, csak álltak a terem közepén, és megmozdultak ahogy a vendégek lépkedtek a hajópadlón.. Nagyon művészi ahogy az ember csontváza futás közben adja át a stafétát a saját izmaiból épült önmagának, vagy a másik akkorát ugrik, ,hogy szétrepülnek az izmai, és szétnyílik a hasa (még a kukija is), a gerince meg lenyílik a hátáról, csak pár példa.. elég erős benyomást kaptunk anatómiából.
Már mintha egy éve történt volna. Azóta csöndben telnek a hétköznapok, mindig elfoglalom magam este. A munka egyhangú, pedig egy ideje nem is adatokat pakolok, hanem Urang díjakról írom a nyilvántartást meg a csekkeket, és felszólítóleveleket a hátralékosoknak. Mostmár mindenki keményen dolgozik, énis! Nem is nagyon szünetelek (a franciákkal az volt a csúcspont), mert bent legalább meleg van.
Tegnap voltam kínaiban az angol fiúval, ami itt nagyon finom! Helyi kis étterem, f10-kor mi voltunk az egyetlen vendégek. Melegítős asztalkán tálaltak, és egy kis teáscsészényit lehetett egyszerre szedni. Olyan citromos csirkét ettem, amit hajdanán Amerikában! Utána évekig próbáltuk otthon leutánzni, de sosem sikerült igazán.
Holnaptól hatalmas vendégjárás lesz, igyekszem Orsi terheit megosztani. Tartok tőle hogy felgyorsul nagyon az utolsó idő :(
A munka miatt, már mennék, meg talán a hideg miatt. De amúgy (mivel ezek változhatnak) igazán semmi sem húz Magyarhonba. Aki hiányzik, az csak meglátogatna néhanap :) szeretnék ideköltözni még.
Kocsmáztunk a lakótársakkal. Jaigen, Orsi unokatesójának a barátja látott minket vendégül, aminél jobb vendéglátást el sem tudok képzelni! Ezúton is köszönet!!! Szóval az ő lakótársaival elnéztünk a helyi clubba. Nagyon próbáltak az üvöltő zenében magyarázni, de sajnos az északi akcentus csendben sem az erősségem, hiába van itt az északi angol fiú.. De kitartóak voltak :) olyan szépek ezek a városok, ha sót a nap! és most sütött!
A vasárnapunk nagyrészt a Body Worlds múzeumban telt, egész hamar hozzászoktam a gondolathoz hogy ezek tényleg ééő emberek voltak. Nem nagyon védték őket, csak álltak a terem közepén, és megmozdultak ahogy a vendégek lépkedtek a hajópadlón.. Nagyon művészi ahogy az ember csontváza futás közben adja át a stafétát a saját izmaiból épült önmagának, vagy a másik akkorát ugrik, ,hogy szétrepülnek az izmai, és szétnyílik a hasa (még a kukija is), a gerince meg lenyílik a hátáról, csak pár példa.. elég erős benyomást kaptunk anatómiából.
Már mintha egy éve történt volna. Azóta csöndben telnek a hétköznapok, mindig elfoglalom magam este. A munka egyhangú, pedig egy ideje nem is adatokat pakolok, hanem Urang díjakról írom a nyilvántartást meg a csekkeket, és felszólítóleveleket a hátralékosoknak. Mostmár mindenki keményen dolgozik, énis! Nem is nagyon szünetelek (a franciákkal az volt a csúcspont), mert bent legalább meleg van.
Tegnap voltam kínaiban az angol fiúval, ami itt nagyon finom! Helyi kis étterem, f10-kor mi voltunk az egyetlen vendégek. Melegítős asztalkán tálaltak, és egy kis teáscsészényit lehetett egyszerre szedni. Olyan citromos csirkét ettem, amit hajdanán Amerikában! Utána évekig próbáltuk otthon leutánzni, de sosem sikerült igazán.
Holnaptól hatalmas vendégjárás lesz, igyekszem Orsi terheit megosztani. Tartok tőle hogy felgyorsul nagyon az utolsó idő :(
A munka miatt, már mennék, meg talán a hideg miatt. De amúgy (mivel ezek változhatnak) igazán semmi sem húz Magyarhonba. Aki hiányzik, az csak meglátogatna néhanap :) szeretnék ideköltözni még.
ezitt nagggyon LONDON!
Goldfrapp - Happiness
még vizes az utca
1 megjegyzés:
mangalicakiállítás!
Megjegyzés küldése